Hiánypótló kutatás a nemzeti összetartozás érdekében

A szegedi Munka Világa Közhasznú Egyesület szervezésében egy szinte még feltáratlan területet vizsgáló uniós projekt indult útjára a nemzeti közösség, a társadalmi együttműködés erősítésének érdekében.  A nemzetpolitikai célkitűzések megvalósításához egyaránt szükség van a magyar-magyar párbeszédre, a szomszédos államokkal való együttműködésre, az európai értékek megerősítésére és fejlesztésére. 
Kárpát-medencei magyar és szomszédos nemzetek együvé tartozási tudatának összehasonlítása egy kevéssé kutatott tématerület. A közösségi kohézió erőssége jelentősen meghatározza egy nemzet további sorsát, későbbi esélyeit. Fontos az a tény, hogy magyarok a Kárpát-medence minden régiójában, térségében vannak, illetve Moldvában is, mint őshonos kisebbség. Továbbá jelenlétük Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia egyes területein is kiterjed. Ezen kívül diszpóra megtalálható a volt Jugoszlávia területén, Montenegróban, Dalmáciában, valamint a volt Csehszlovákia területén, utódállamában Csehországban is.

Folberth Péter az EFOP-5.2.2-17-2017-00072 kódszámú Határon átnyúló közösségfejlesztési kutatások és arra épülő tudásfejlesztés című projekt kutatás vezetője elmondása alapján már voltak korábban vizsgálatok az anyaországi magyarok kontra külhoni magyarok közötti érzelmi attitűd vizsgálatokra vonatkozóan, de ezek főleg szociológiai vizsgálatok voltak. Olyan kutatások viszont egyáltalán nem voltak még, amik a teljes Kárpát-medencét pókhálószerű külhoni magyarok közösségek közötti érzelmi attitűd viszonyrendszer vizsgálták volna. A kutatás során arról szeretnék megkérdezni a külhoni és anyaországi magyarokat egyaránt, hogy mennyire él még a földiség hozzáállása, hogy a szomszéd „falum” is a földim vagy pedig már egyáltalán nem él ez a megállapítás. Amikor két magyar falut kettévág egy trianoni határ, vajon az utóbbi száz évben a fejekben ez mentálisan mennyire sérült vagy nem sérült meg. A projekt munkatársai azt a mentális érzelmi attitűdöt vizsgálják, amely meghatározza, hogy például, hogy egy határ menti falutól 3 kilométerre lévő magyarok lakta falu az emberek szemében már külföldnek számít-e.

A kutatás részeként létrejövő kérdőívet bárki kitöltheti az alábbi honlap címen: http://www.nemzetikozosseg.hu/kerdoiv/, így mindenki hozzájárulhat nemcsak a határon átnyúló közösségfejlesztés lehetőségeinek feltárásához, de akár ahhoz is, hogy a gazdaságfejlesztésben komoly eredményeket érhessenek el a jövőben.