Magyarország legnagyobb hivatalosan elismert kisebbsége
A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége. Ők alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert kisebbségét. A magyarországi nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket.
Miután a török feldúlta az ország középső területeit a 18. század végén, szükség volt az újbóli betelepítésekre, és ennek következtében Szeged és Kiskunfélegyháza közé félúton kitelepítettek 100 családot a Kisteleki pusztára, aminek a leszármazottjai többé-kevésbé ma is itt élnek.
Kistelek egy nyüzsgő kisvárosnak is tekinthető. A nagyjából hétezer lakosú település útjai rendezettek, sok a frissen épült vagy felújított épület. A város bölcsődét, óvodát, két általános iskolát, gimnáziumot és művészeti iskolát tart fenn. A városközpont kamerákkal felszerelt. A község egyedülálló, más országok természetfotósai által is látogatott madárrezervátummal rendelkezik.
A magyarországi cigányság életkörülményei jelentősen rosszabbak Magyarország lakosságának átlagos életkörülményeinél. Többségük (egyes becslések szerint közel 90%-uk) mélyszegénységben él. A háború utáni letelepítések, illetve a rendszerváltás utáni komoly etnikai ellentétek miatt kialakult cigánytelepek még mindig meghatározók a cigány lakosság lakóhelyeként. Ezeken a településrészeken az infrastruktúra hiányos, folyóvíz se mindig van, csatornázás szinte egyáltalán nem jellemző, a szemétszállítás is akadozik. Országos viszonylatban a cigány lakások kétharmada fekszik telepen és egyharmada nem telepen.
A cigány népesedés súlyos problémája a nagy családok kiemelkedően magas aránya. A cigányoknál tapasztalható átlagos családnagyság 4,52 gyermek. Viszont a várható élettartam jóval alacsonyabb a cigányságnál, a nyugdíjas korú cigány emberek aránya elenyésző. A korosztályok ilyenfajta megoszlása okolható a rossz szociális helyzettel, de nem lehet megfeledkezni a cigányoknak a gyermekvállalást serkentő kulturális hagyományairól sem.
A nagy családok miatt, illetve mert a cigány családoknál a rokonsági rendszer többnyire sokkal erősebb, mint a nem cigány családokban, sűrűn megfigyelhető, hogy egy lakásban nem két, hanem három nemzedék lakik együtt. Országos viszonylatban a cigány népesség 31%-a lakik olyan lakásokban, amelyben három nemzedék él együtt, és további 8% olyan lakásokban, amelyekben testvérek élnek együtt családjaikkal.
A cigány lakosságot is kötelezik az iskolába járásra. Ez a folyamat rávilágított egy nagyon súlyos problémára a cigány lakosság körében, az analfabetizmusra. Ez a jelenség leginkább a keleti régiókra, azon belül a megyeszékhelyektől távoleső falvakban még napjainkban is jellemző. A főváros környéki, illetve az észak-dunántúli területeken az analfabetizmust majdnem teljes mértékben sikerült felszámolni. Jelenleg a cigányság mintegy 60%-a fejezi be az általános iskolát. Középiskolába még ennél is kevesebben járnak, és közülük is nagy számban lemorzsolódnak menet közben. Az érettségi bizonyítványt mindössze 1,8%-uk szerzi meg, míg felsőfokú végzettsége 0,2%-uknak van. Mivel a cigányok jelentős része kistelepülésen él, így a helyi általános iskolák bezárása nagyon súlyosan érinti őket.
A '90-es évek elejéig a munkanélküliség egyáltalán nem volt jellemző a térségben. A liberalizált piacon viszont a magyar érdek egyre inkább nem jelent meg, az energiák árai emelkedtek, sorban kezdtek tönkremenni vagy visszahúzódni a jól menő kertészetek, gazdaságok. Mindezek mellett voltak, akik kihasználták a város által nyújtott lehetőségeket és felvették a segélyt, és közben amellett titokban dolgoztak. Ez fokozatosan rontotta el a munkához való viszonyt, kialakult az a 19 százalékos munkanélküliség, ami ma is jellemző. Innen erednek a térségben élő, roma nemzetiségű lakosok problémái is. A megnövekedett bérleti díjakra és energia árakra panaszkodnak.
Az emberek dolgozni ugyan megtanultak, de az önálló gazdálkodást már nem. Vagy bele sem kezdtek az önálló tevékenységbe, vagy nem jártak sikerrel. A támogatásokból néhányan megteremtették a jövőjüket, de a földek nagy része máig kihasználatlan maradt. Még ma is vannak olyan földek, amik nem kerültek magánkézbe a privatizáció idején.
A Munka Világa Közhasznú Egyesületének szakmai csapata Kistelek helyszínére látogatott, hogy a kutatásokhoz a helyi tapasztalatokat is adaptálhassák. A honlapon a tanulmányútról beszámolunk.
Fotó: Munkácsy Mihály: Cigánytábor című festménye