Szerb nemzetpolitikai tudás-sorozat III. rész

Szerb területek

A Regionális Tudáshálózatokért Alapítvány által készített tanulmányból az is kiderül, hogy hogyan alakultak ki a szerb területek.

Szerbia nem tudta bekebelezni Boszniát, de a létrejövő föderáció területének 49%-a a boszniai Szerb Köztársaság területe. Koszovóban a fokozódó elnyomás ellen az albánok robbantottak ki felkelést, amit a szerb csapatok elimináltak, de a fokozódó szerb nyomás ellen, amely a polgári lakosság ellen is irányult, a NATO lépett fel. A konfliktus végére Szerbia de facto feladta Koszovót, ahol a nagy többséget alkotó albánok hamarosan önálló államot kiáltottak ki. 1999 végére a miloševići rezsimnek azzal kellett szembesülnie, hogy szinte minden egyik fegyveres konfliktusát elveszítette. A szerbeket ekkorra cserbenhagyta a századelőt jellemző jó szövetségkötési politika. Minden, amit Szerbia meg akart védelmezni, elveszett. A konfliktusok területén élő szerbek pedig tömegesen menekültek szülőföldjükről. Az a tézis, hogy nem fognak kisebbségben élni, részben megvalósult, de nem a területek elszakítását és Szerbiába kebelezését eredményezte, hanem a szerb lakta területek feladását. 1999 végére Szerbiának azzal kellett szembesülnie, hogy az őt körülvevő országokban, ha számbelileg megcsappanva is, de saját nemzettestvéreik maradtak kisebbségi sorban. Rövid idő alatt ki kellett velük alakítani a viszonyrendszert. Ez a feladat már nem a konfliktusokat kiváltó rendszerre, hanem utódaira várt. A háborúban leszegényedett Szerbia, azóta is igyekszik a határon túl élő szerbeket támogatni. Legnagyobb figyelem Koszovóra és Boszniára vetül, és ez a két terület kerül anyagilag a legtöbbe. Szerbia ezekben az években fedezi fel ismét azt az erőt, amit a történelemben a saját nemzeti egyháza jelentett. A szerb nemzetpolitika a XX. század elején sikert sikerre halmozott, a század végén kudarcot-kudarcra. Csupán egyetlen számottevő területen, a Magyarországtól elcsatolt Vajdasági részeken ért el tartós sikereket a szerb nemzetpolitika.

Az egykori Oszmán területek balkáni részén, úgy tűnik, még mindig jelen van a keleti kérdés kései kivetülése. Bosznia, a Szandzsák, az észak-koszovói szerb enkláve, a macedóniai albánok vagy a Preševo völgye okozhatnak még fejtörést a jövőben.

Forrás: Regionális Tudáshálózatokért Alapítvány